000127b |
Previous | 7 of 16 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
ffi
mm
m
mi
'3(9
Pl
1ff
1§
m
1
%- -l
l
r
r t
ÍJ
f'4l1i
Gábor Áron írja
A HÉT TÉMÁJA a németországi
antiamerikanizmus Erről írnak
az újságok erről vitáznak a par-lamentben
és erről hallgat Hans és
Fritz Hallgat mert nem amerika-ellenes
és nem szovjetbarát Maga-barát
és ha jól utánagondolunk:
saját maga ellensége Nem veszi
észre a jelenségeket amelyek kö-rülveszik
formálják beugratják és
egyszer megölik Kár mert utána
formálódik utána ugrik Európa
Nem azért mert Hans és Fritz ép-pen-állásfogla- lása
eszmei tényező
Európa sorsában hanem: fizikai
súly Hatalmas brutális és Amerika
nélkül bármikor összeroppanthatja
Európát Ezért nem mindegy
hogy amerikaellenesek vagy ame-rikaibarátnak
manipulálódik Hans
és Fritz Talán manipulálják? Fo-galmilag
ez a helyes kifejezés gya-korlatilag
azonban Hans és Fritz
amerikaellenessége ha egyáltalán
van ilyen amerikai gyártmány
Házi orvosság házi méreg és' nem
exportcikk Nem birja a szállítást:
szine íze megtörik Amit Ameri-kában
a fiatalos idealizmus él-ménytele-nség
tapasztalathiány
sorstalanság csepegtet a receptbe
az a szovjet tankok közvetlen kö-zelségében
oportunitás történel-m- i
felelőtlenség Európa-ellenes-sé- g
Manipuláció politika és ha
korjelenséggé érik elpusztítja
Európát és halálos ölelésbe fogja
Amerikát A fiatal Joe és Bili ame
Bj IVllCíltiCl JaySlOn H wr Michcl LeBnd v ™pi h Tcrcnu H] UiifiuJ hí imc CcIUn Jones tih Mi AUnivcUlkWTccliimoloi- -
l 70O'':'5
mKEflfwum 411 uu
js ACADEMYAWARD
W BESTSONOBESTSPECIALVISUALEFFECTS
IIS 1°ONE"OF ! WW I ~&&KéÉM&ytff?l&&sL
CORONET VOfGE Al GÍRRAR0 366 E897
FRI 1SAT tÉMM!ll'l:IJ:tMa starnne
CONT IJNOON
LCS IJMIDNITH B100RÍJWÍ-76- 3 1178 EEI mwm OTHER TORONTO
THEATRES DON MIUSCfNIRE '44)6451
FRIDAY i'KilMMM
COMPSHOWS A1BI0N MAII AI KIPLING 74? 0666 1 009 M HiNill'Hia 5ATURDAV
ALB FROM7 00 SHÍRIDAN HALI 872 5313
HUMB FROM2 00
OTHERSFROM4 30
PH0NE 634 4872
ROS5 HUNTE1V5 AAiiP
COMPSHOW5'
DAILY AT
? 004 30
7 00 M %[®WMM
CARlTOfl AT rOHCC 36 19l
SEAN CONNEHY Diamonds KL-- -
„
BOXOPFICES
OPEN7 00 STKIISAIKWT 104513404
5HOW5TART5 mm FROM7 30
Fi0'SI(!l{SD(fwOOCBlfiíJJ9 1344
"SOIIEaÜ SiKOS t&Af'SrPWJ ! smiL ssrarsr m iPBsrr EffllFX'MlSR? 'A 531 ' i vflHn -- _ssa r- - m mwwmL
ADUIT INTUTAINMINT xm£t£áM?vű&
OPENSJ 00 BillldJd:ll'l SHOSTARTS iiai?Tnji'i'teM
FROM7 30
SOFHWT7-ÍH2K- Í5
FIRST AID— WITHPLEASURE! pai
wafBpq
-- -v
:
HWT2[ OfLrrtRPOOl7!2
000
rikaellenessége Amerikában nem
veszedelmes A vegyeskultúrájú
életszemléletü vegyes történelmi
élményt hordozó hatalmas ország
a helyére illeszti megemészti ta-lán
ki is értékeli Hans és Fritz
beltenyésztésű egocentrikus hely-zetértékelésében
viszont nem házi
gyógyszer Halálos méreg
HIÁBA UTAZIK Willy Brandt
Nixonhoz hogy hitet tegyen a né-met
nép európaihűségéről és ame-rikabarátságáról
ha tovább ömlik
az amerikai exportárú és amerika-ellenesség- re
formálja át az európai
problémákat s Hans és Fritz szov-jet
félelméből amerikaellenes-bátorságo- t
alakít ki Megoldás? „Em-bertelen"
„szabadság-ellenes- "
„demokrácia-ellenes- " Pontosan
azokból az orvosságokból áll ame-lyeket
a fiatal Joe és Bili napon-ként
adagol amerikaellenes recept-jéhez
Játszik élményt tapaszta-latot
sorsot keres és nem veszi
észre' hogy a világot mérgezi El-hiteti
Hanssal Olaffal Piere-re- l
Giacomoval Alival hogy Ameri-ka
halálos beteg Kimúlik a törté-nelemből
és helyet ad a csoda-szernek
amelyből Berkeley Los
Angeles Washington Cambridge
kampuszain csak a „Kazacskát"
ismerik és nem ismerik: hány millió
hősi halott hány millió lager-halo- tt
hány millió becsapott megkínzott
ember tartozik a pezsgő vidám
életet jövőt lehelő dalocskához
GENE HACKMAfi íftmmty
ERNESTBORGNINE
REDBimONS rynny
CAROL LYNLEY MM rttn Tincs
RODDVMcDOWALL
necrv
STELLA STEVENS The
SHELLEY WINTERS
ADULT INTUTAINMINT
- iinof S
GEORGE
LAZENBY
"OH EER Frleet MAJESTTS
mm
'tR'Jr'f
'Jíf&si
SECBET
CUHT
ÍEASTWOOO
("PLAYM1STY
FORME"
Eastvood
FRO'J
ADULT INTUTAINMINT
rtísmKJIll il NURSES"
Nem tudják: ezzel dallal indult
rohamra millió és millió bebörtön-zött
szovjet frontkatona amikór a
világtörténelem legnagyobb rab-lázadásában
azért a szabadságért
harcolt puszta kézzel a tankok el-len
amelyet a fiatal ésBill tör-ténelmi
butasága iktat ki Amerika
életéből Blue-jean- be öltözteti
Coca-Col- át nyom kezébe ex-portálja
és amerikaellenessé teszi
vele a világot
Nem valószínű hogy Willy
Brandt és Nixon komolyan tárgyal
erről a jelenségről Megmosolyog-ja
és észre sem veszi hogy tárgya-lási
programjuk következő pontját
az európai fejleményeket az ameri-kai
Kazacska indította el Az ösz-sze- s
„fejlemény" annak az
a következménye
amelyet a fiatal Joe és Bili Kazacs-káb- a
blue-jeans- be marihuánába és
Amerikát megváltó jelszavakba
csomagol Exportálja és amerika-ellenessé
változtatja vele a világot
Moszkva „imitt-amott- " belese-gít?
Természetes Olcsóbb és ha-tásosabb
az atombombánál
(München)
Hirdessen
a szabad világ
Iegnagjobb
lapjában:
a
Kanadai Magarságban!
m@ü®f snomif
runny runny
Cü( MMAltf IUÍHIK t5t
t
cr i
one thing these íive rogues
respect adore and pursue
evén more than women is
A Film byCIaude Lelouch
who gave you ihe Acadmy Award Winnmg "A Man and
Aouir iniirtaInmujt
6i'J:i:IE COVPLE1E SHOW5
tCIlHTOlf OfrOfiCIMÍSWOO ? OC 3 55 50 7 50 í
isHIL
vmf'y jsrswwKSmmwmBiJttziimEr
tkf #f wfáKWSIiiBBIKSÉmS
sm%mk wBsssnsm 5a!'Civ)iii
Allaboutlove THECAKRY andmamage!
Matthau EU9UND
F-- Jp t Catnl ADULT
humett
jPMTntA
!L C S 35
SMER 00
30
L C 10
a
a
S
iiw i'
Kim AT
OLÁH GYÖRGY:
Uj
Sűrű esó'pászták mossák végig
autónkat míg hosszú-hossz- ú
hídon suhanunk az Óceán
háborgó tükre felett A fantaszti-kus
karcsú hídépítmány mely-nek
vége most ködbevész valami
12 kilóméteren szeli át a tampai
öblöt hogy Sarasotát a most fel-emelkedő
nagy
jobban összekösse a tampai öböl
csúcsán lévő St Petersburggal és
magával Tampával mely együtt
már félmillió lakost számlál Éppen
a híd közepén járunk a magasan
felívelő hídkapu hátára kapasz-kodunk
fel mely alatt a kapu fel-nyitása
nélkül is be tudnak jönni
a kisebb óceánjárók mikor veze-tőnk
a sarasotai Magyar Klub el-nöke
megszólal:
— Öt mikor ideköltöztünk
e hídnak csak a készen
Sarasota legnépesebb szigetére
a Siesta Keyre vezető vasbeton
hídon is azt mondják: — ez meg
tavalyelőtt készen Azelőtt
rossz vashídon jártunk be ide
ahol csak egyirányú forgalom
és ha nagyobb vitorlás közeledett
füttyszóval integetéssel jelezték
álljunk meg mert a hidat kinyit-ják
Valami kilenc hidat ismerek
mely a sarasotai tengerpart hosszá- -
U ENGLISH IJfiTITf Fí
A Voman'
DAILY AT
V)
ADUIT INTUTAINMINT
CO'PLETE SMOrVS AT
I 30 ) 355 05 7 00 ? 03
Ji"CaptJinHirdy_ jH CaUMBlAPtCTURESPRESENTSA lANSBunyOUMCANBEBUM PPOOUCTON GOOSPELL SCREENPLAY ByÍO'J-- ''
Jur-"h'- rW H RuXan „ H OAVtDGREENE artf JOHN MiCHAELTEBELAK MUSlC AND LYRiCS BY STEPHEN SCHWARTZ CTTT" A í(()Uf K N SSA~ ST-KKK-S"
PRODUCEO BY EDGÁR LANSBURY OREC1ED BY OAV-- 0 r~i w-f- UI Hal B Walh BHkH iVwsT"!" " -- - Uv]
fy f £ W
THE GREATEST ' j % jk& Sl4t4f m ji
Al PAPI 46! 11(11 - ADULT 1NTIRTAINMINT ODION NMtORONIU Jil 4011 cOHtmUOUS
3'jí3
OOUIlUb
Clint JOEfCLDD
Shamus
McCoy!
MYLANO -- CONT DAILY
FRIFROM7
SAT
5 9
:ii-w-l'l-ll
STUDENT E Sm'™
Joe
élmény-telenségne- k
é
"PcteWlílIícT
civilizáció
elefántnyomokon
egy
Atlanti
fürdőtelepülést
éve
fele volt
lett egy
volt
©íi@u monéy
IMKVMOIK
DYMCOTDTI
DAILY
GREENE B9E33H39HH
'" jWBjHÜOVWUSJTmffi mS £MMQ]J "MH
"j Avanti! wmmüM
FlföNlQhUj toXW&r OUTIAM IN
1HC BINkMÉk
INTIITAINAUNT jSwLrtJ'nőr jf
- - 'BLESS
ii u ms THIS H0USE"
UPLI10 742 0667 BOTH THEATRES FRI SAT
CONT 7 PM t C S ?5
VML
1973 április 21 (No 16)
ban benépesülő négy hosszú vé-kony
szigetet a szárazfölddel és
egymással összeköti most Nem hi-szem
hogy egyetlenegy létezett
közülük a negyvenes években De
még tán az ötvenesekben sem
Amerre csak összevissza autózik
az ember (itt se jár már kétlábon
senki emberfia!) mindenütt azt
hallhatja a#szép árnyas trópusi vil-lákkal
pálmákkal remek mííutak--
kal csatornákkal tele szigeteken:
Ez két éve még nem volt itt Ezt
azt hiszem harmadéve láttam így
először Ez a shopping-cente- r mi-kor
idejöttünk két kis üzletecskéből
állt csak Ebbe a tizenötemeletes
társasházba tavaly költözött be az
utolsó lakó A társa amott mely
tizennyolcemeletes lesz fél év
múlva van készen
Itt nálunk a Siesta Key-o- n is biz-tosan
dolgozik valahol még a hosz-sz- ú
nyakát emelgető bulldózer
hogy a nemrég még mocsarakkal
édesvízi tavacskákkal tarkított ős-talajb-an
ujabb csatornát vágjon
Összevissza kanyarognak ezek az
Óceánba vezető mesterséges csa-tornák
hogy minden valamireva-ló
családi háznak jusson belőlük
valami Zsákutcákat képeznek
minduntalan hogy átmenő forga-lom
ne zavarhassa a villák nyu-galmát
Éppen ma olvastam egy
cikket egyik helyi újságban ahol
a századfordulón itt született „ős-lakó- "
elmondja hogy az ő gyer-mekkorában
csak párszáz lakosa
volt a szomszédkörzeteivel együtt
ma legalább százhúszezer lakosú
Sarasotának ők még talyigával se
tudtak eljutni az egyetlen iskolá-ba
Elmaradt kis halászfalu képét
varázsolják elénk ezek az elbeszé-lések
Van aki tisztán emlékszik
rá mikor a Lidóra a ma luxusüz-letekkel
és luxusszállókkal tele leg-divatosabb
szigetre még révészcsó-nakon
eveztek át a városalapító
urak hogy a bozótokban birkát
vagy csirkét süssenek Hogy itt
mi lehetett valamikor azt legjobban
a sirályok pelikánok vadkacsák
gémek heronak nevezett apró
gázlómadarak ezrei mutatják me-lyek
ma is a legcivilizáltabb helye-ket
is úgy látogatják mintha az egy-kori
bozótokkal pálmákkal páf-ránnyal
kaktusszal tele paradicso-mi
ősvadon volna A tizenötemc-lete- s
társasház teraszáról is hív-hatod
őket nem félnek A sirályok
százait ott eteti a sok fürdőven-dég
a vakító hómezőnek tetsző
selymes strandokon
Az elvarázsolt tündérvárak emel-kednek
ki a mesében a tóból így
ahogy ezen a félszázadelőtt még
elhagyott ősbozóttal tele floridai
partokon ez óriás fürdőtelep szü-letett
meg a semmiből Tipikus
amerikai jelenség ez a Kékújság
északamerikai olvasóinak nem va-lami
nagy újdonság Az amerikai
nagyvárosok gépesített kormos vi-lágába
belefáradó embermilliók má-sutt
is így özönlenek biztosan az
őstermészethez még közel lévő tá-jak
felé Ha én most Sarasotát kü-lön
éneklem meg annak más oka
van Ma délelőtt a város híres kép-tárában
a Ringling Múzeumba tett
látogatásom után elvetődtem a
Múzeumparkban megbúvó kopott
összetákolt hatalmas fabódéhoz
amit Ringling Cirkuszmúzeumnak
neveznek és ott a sok öreg cifra
agyonfaragott cirkuszkocsi között
két hosszú fényképfelvételt bámul-tam
meg az első világháború utáni
esztendőkből nagy nézőközönség
előtt elefántok hosszú sorát rakják
ki vasúti kocsikból Annyi elefán-tot
amennyivel csak Hannibál in-dulhatott
meg az Alpokon át Róma
meghódítására És ez a nagy ki-rakodás
ez az Afrika ősvadonába
illő elefántfelvonulás arról a had-menetről
készült mikor a Ringling
testvérek a legutolsója John a vi
lág legnagyobb cirkuszvállalatának
ura úgy rendelkezett hogy a száz
vasúti kocsin gördülő cirkusza 1500
alkalmazottjával és a világ legna-gyobb
állatkertjeivel vetekedő
egész vadállatállományával hagyja
ott eddigi téli szállását Bridge-port- ot
és költözzön át ide erre a
floridai tengerpartra
MERT A MAI MODERN SA
RASOTA tulajdonképpen ekkor
született meg Igazi alapkő-letétel- e
akkor történt meg mikor előtte
évekkel a guruló cirkusz-óriá- s va-súti
szállítási iuanagere lecsalta
ide a legtöbb hkert elért Ring-ling- et
és az felkis itott: Megveszem
Kanadai Magyarság 7 oldnl
az egész tengerpartot New York-- i
téli szállásomat is idehelyezem!
A Ringling név akkor jutott éppen
az amerikai nagyvállalkozás hőstör-ténetének
legendás nevei közé
Közvetlenül a Fordok Morganok
Rockefellerek Carncgiek szom-szédságába
Hiszen John Ringling
kinek sikerült a világ legnagyobb
cirkuszait egy társulatba tömöríte-ni
olajvállalatok részvények tel-kek
birtokok fel vásái lűsűval a vi-lág
leggazdagabb emberei közé
kerülni
A hat Ringling testvér egy a
múlt század elején a Mississipi
mellé Iowa államba kivándorolt
német szíjgyártó-meste- r gyermeke
(eredeti vezetéknevük meg Riin-gelin- g
volt) avval kezdte a múlt
század nyolcvanas éveiben hogy
kiírta „Ringling Testvérek klasszi-kus
és komikus koncert-társulata- "
Két év alatt cirkuszkocsit is szer-zett
magának Arra meg hogy a
puritán falusi quakerck el ne ker-gessék
őket azt mondották ki „Va-sárnapi
Iskolák Bemutatói" Tíz
év múlva harmincegy a tehervo-natokhoz
akasztott saját vasúti ko-csival
utazták be az Egyesült Ál-lamok
tizenkét államát Azokkal
hívtak ki nyílt párbajra a világ
akkori legnagyobb cirkuszvállal-kozásait
a Barnumot a Baileyt
a Sells Brotherseket kik a híres
Buffalo Bili mutatványokkal sze-reztek
hírt több földrészen A leg-amciikai- abb
az hogy ezek az élet-halálra
elkezdett nagy mérkőzé-sek
sosem végződtek az ellenfél
elpusztításával Mire az utolsó
Ringling fiú átvette a vezetést a
nagy versenytársak mind egyet-len
trustbc tömörültek és pénzzel
részvények mutatványok fölvá-sárlásával
a romantikus szakma
iránti végtelen lelkesedésével egye-síteni
tudta őket és 1919 márci-usában
meghirdethette hogy a
New York-- i Madison Square Gar-denb- en
„Minden idők legnagyobb
cirkusza" mutatkozik be és a föld-golyó
legjobb cirkuszi mutatványa-it"
hozza egyszerre
A RINGLING-TESTVÉRE- K
nagyszerűen felismerték hogy a
századvégen fiatal amerikai kapi-talizmus
hőskorában mi kell az
Északamerikába egyszerű kétkezi
munkára tóduló naiv bevándorló-tömegnek
hisz ők is ilyen beván-dorlók
fiai voltak Az akkori ame
rikai tömeglélck gyermeki hajlama-it
a nagyvilág csodái iránt feltá-madt
szomjúságát szolgálták ki
amerikai méretekkel és szervező-képességgel
Mikor majmok orosz-lánok
fókák zenére idomított vad-állatok
százait utaztatták városról-városr- a
díszfogatok fanfarok
mindenféle történelmi egyenruhá-kat
viselő libériás szolgahad és
százszorosra növelt vásári mutat-ványok
kíséretében
De méginkább méltó Amerika
hőskorának e zárófejezetéhez hogy
az ilyen csinnadrattával össze-szedett
mammut-vagyo- n nem ment-veszendőb- e
Az utolsó Ringling-fi-vé- r
vállalkozásai zenitjén gazdag-sága
fénykorában feleségével
együtt az európai múzeumokat
képtárakat műkereskedéseket
kezdte bújni Majdnem ötszáz fest-ményt
vásárolt össze valami száz-százhúsz
híres szobrot másoltatott
le a Vatikáni Múzeumban a ró-mai
Kapitoliumon a Nápolyi Ál-lami
múzeumban Koppenhágában
Velencében Firenze főterén a ber-lini
Altes Múzeumban stb Az
elefántok majmok és oroszlánok
után külön vagonokban utaztatta
a sarasotai tengerpartra Michel-angelo
Dávidját a Laookon cso-portot
Lisippos iskolájának és
Epigonesnek a Diszkoszvetőjét
illetve Haldokló Gallusát a Loggia
dci Lanziból Giovani di Bologna
műveit VII Sándor pápa szökő-kútját
herculáncumi állatszobro-kat
az archaikus ógörög szobrá-szat
templomdíszeit valami het-ven
oromdíszre való barokk ró-mai
görög magányosan álló szobor-alakot
hol sikerült hol kevésbbé
sikerült második kiadásokat És
az egész amerikai méretű zsák-mányhoz
olyan a tengerpartra néző
firenzei múzeumépületet tervez-tetett
huszonhat kiállítás terem-mel
és hetvenkét árkáddal körül-ölelt
szökőkutas udvarral mintha
Firenze főterének Loggia dei Lan-zi- at
akarta volna amerikai méretek-re
nagyítani
A FÉLEZERNYI OLAJFEST-MÉNY
KÖZÖTT körülbelül tíz
százalékra lehet kimondani hogy
nagymesterek eredeti alkotása Ma
a második teremben oly büszkén
mutogatott négy óriás Rubenset
összevetjüka következő teremben
(fulyt a 8 oldalon)
Object Description
| Rating | |
| Title | Kanadai Magyarsag, April 21, 1973 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1973-04-21 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Kanad000481 |
Description
| Title | 000127b |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | ffi mm m mi '3(9 Pl 1ff 1§ m 1 %- -l l r r t ÍJ f'4l1i Gábor Áron írja A HÉT TÉMÁJA a németországi antiamerikanizmus Erről írnak az újságok erről vitáznak a par-lamentben és erről hallgat Hans és Fritz Hallgat mert nem amerika-ellenes és nem szovjetbarát Maga-barát és ha jól utánagondolunk: saját maga ellensége Nem veszi észre a jelenségeket amelyek kö-rülveszik formálják beugratják és egyszer megölik Kár mert utána formálódik utána ugrik Európa Nem azért mert Hans és Fritz ép-pen-állásfogla- lása eszmei tényező Európa sorsában hanem: fizikai súly Hatalmas brutális és Amerika nélkül bármikor összeroppanthatja Európát Ezért nem mindegy hogy amerikaellenesek vagy ame-rikaibarátnak manipulálódik Hans és Fritz Talán manipulálják? Fo-galmilag ez a helyes kifejezés gya-korlatilag azonban Hans és Fritz amerikaellenessége ha egyáltalán van ilyen amerikai gyártmány Házi orvosság házi méreg és' nem exportcikk Nem birja a szállítást: szine íze megtörik Amit Ameri-kában a fiatalos idealizmus él-ménytele-nség tapasztalathiány sorstalanság csepegtet a receptbe az a szovjet tankok közvetlen kö-zelségében oportunitás történel-m- i felelőtlenség Európa-ellenes-sé- g Manipuláció politika és ha korjelenséggé érik elpusztítja Európát és halálos ölelésbe fogja Amerikát A fiatal Joe és Bili ame Bj IVllCíltiCl JaySlOn H wr Michcl LeBnd v ™pi h Tcrcnu H] UiifiuJ hí imc CcIUn Jones tih Mi AUnivcUlkWTccliimoloi- - l 70O'':'5 mKEflfwum 411 uu js ACADEMYAWARD W BESTSONOBESTSPECIALVISUALEFFECTS IIS 1°ONE"OF ! WW I ~&&KéÉM&ytff?l&&sL CORONET VOfGE Al GÍRRAR0 366 E897 FRI 1SAT tÉMM!ll'l:IJ:tMa starnne CONT IJNOON LCS IJMIDNITH B100RÍJWÍ-76- 3 1178 EEI mwm OTHER TORONTO THEATRES DON MIUSCfNIRE '44)6451 FRIDAY i'KilMMM COMPSHOWS A1BI0N MAII AI KIPLING 74? 0666 1 009 M HiNill'Hia 5ATURDAV ALB FROM7 00 SHÍRIDAN HALI 872 5313 HUMB FROM2 00 OTHERSFROM4 30 PH0NE 634 4872 ROS5 HUNTE1V5 AAiiP COMPSHOW5' DAILY AT ? 004 30 7 00 M %[®WMM CARlTOfl AT rOHCC 36 19l SEAN CONNEHY Diamonds KL-- - „ BOXOPFICES OPEN7 00 STKIISAIKWT 104513404 5HOW5TART5 mm FROM7 30 Fi0'SI(!l{SD(fwOOCBlfiíJJ9 1344 "SOIIEaÜ SiKOS t&Af'SrPWJ ! smiL ssrarsr m iPBsrr EffllFX'MlSR? 'A 531 ' i vflHn -- _ssa r- - m mwwmL ADUIT INTUTAINMINT xm£t£áM?vű& OPENSJ 00 BillldJd:ll'l SHOSTARTS iiai?Tnji'i'teM FROM7 30 SOFHWT7-ÍH2K- Í5 FIRST AID— WITHPLEASURE! pai wafBpq -- -v : HWT2[ OfLrrtRPOOl7!2 000 rikaellenessége Amerikában nem veszedelmes A vegyeskultúrájú életszemléletü vegyes történelmi élményt hordozó hatalmas ország a helyére illeszti megemészti ta-lán ki is értékeli Hans és Fritz beltenyésztésű egocentrikus hely-zetértékelésében viszont nem házi gyógyszer Halálos méreg HIÁBA UTAZIK Willy Brandt Nixonhoz hogy hitet tegyen a né-met nép európaihűségéről és ame-rikabarátságáról ha tovább ömlik az amerikai exportárú és amerika-ellenesség- re formálja át az európai problémákat s Hans és Fritz szov-jet félelméből amerikaellenes-bátorságo- t alakít ki Megoldás? „Em-bertelen" „szabadság-ellenes- " „demokrácia-ellenes- " Pontosan azokból az orvosságokból áll ame-lyeket a fiatal Joe és Bili napon-ként adagol amerikaellenes recept-jéhez Játszik élményt tapaszta-latot sorsot keres és nem veszi észre' hogy a világot mérgezi El-hiteti Hanssal Olaffal Piere-re- l Giacomoval Alival hogy Ameri-ka halálos beteg Kimúlik a törté-nelemből és helyet ad a csoda-szernek amelyből Berkeley Los Angeles Washington Cambridge kampuszain csak a „Kazacskát" ismerik és nem ismerik: hány millió hősi halott hány millió lager-halo- tt hány millió becsapott megkínzott ember tartozik a pezsgő vidám életet jövőt lehelő dalocskához GENE HACKMAfi íftmmty ERNESTBORGNINE REDBimONS rynny CAROL LYNLEY MM rttn Tincs RODDVMcDOWALL necrv STELLA STEVENS The SHELLEY WINTERS ADULT INTUTAINMINT - iinof S GEORGE LAZENBY "OH EER Frleet MAJESTTS mm 'tR'Jr'f 'Jíf&si SECBET CUHT ÍEASTWOOO ("PLAYM1STY FORME" Eastvood FRO'J ADULT INTUTAINMINT rtísmKJIll il NURSES" Nem tudják: ezzel dallal indult rohamra millió és millió bebörtön-zött szovjet frontkatona amikór a világtörténelem legnagyobb rab-lázadásában azért a szabadságért harcolt puszta kézzel a tankok el-len amelyet a fiatal ésBill tör-ténelmi butasága iktat ki Amerika életéből Blue-jean- be öltözteti Coca-Col- át nyom kezébe ex-portálja és amerikaellenessé teszi vele a világot Nem valószínű hogy Willy Brandt és Nixon komolyan tárgyal erről a jelenségről Megmosolyog-ja és észre sem veszi hogy tárgya-lási programjuk következő pontját az európai fejleményeket az ameri-kai Kazacska indította el Az ösz-sze- s „fejlemény" annak az a következménye amelyet a fiatal Joe és Bili Kazacs-káb- a blue-jeans- be marihuánába és Amerikát megváltó jelszavakba csomagol Exportálja és amerika-ellenessé változtatja vele a világot Moszkva „imitt-amott- " belese-gít? Természetes Olcsóbb és ha-tásosabb az atombombánál (München) Hirdessen a szabad világ Iegnagjobb lapjában: a Kanadai Magarságban! m@ü®f snomif runny runny Cü( MMAltf IUÍHIK t5t t cr i one thing these íive rogues respect adore and pursue evén more than women is A Film byCIaude Lelouch who gave you ihe Acadmy Award Winnmg "A Man and Aouir iniirtaInmujt 6i'J:i:IE COVPLE1E SHOW5 tCIlHTOlf OfrOfiCIMÍSWOO ? OC 3 55 50 7 50 í isHIL vmf'y jsrswwKSmmwmBiJttziimEr tkf #f wfáKWSIiiBBIKSÉmS sm%mk wBsssnsm 5a!'Civ)iii Allaboutlove THECAKRY andmamage! Matthau EU9UND F-- Jp t Catnl ADULT humett jPMTntA !L C S 35 SMER 00 30 L C 10 a a S iiw i' Kim AT OLÁH GYÖRGY: Uj Sűrű esó'pászták mossák végig autónkat míg hosszú-hossz- ú hídon suhanunk az Óceán háborgó tükre felett A fantaszti-kus karcsú hídépítmány mely-nek vége most ködbevész valami 12 kilóméteren szeli át a tampai öblöt hogy Sarasotát a most fel-emelkedő nagy jobban összekösse a tampai öböl csúcsán lévő St Petersburggal és magával Tampával mely együtt már félmillió lakost számlál Éppen a híd közepén járunk a magasan felívelő hídkapu hátára kapasz-kodunk fel mely alatt a kapu fel-nyitása nélkül is be tudnak jönni a kisebb óceánjárók mikor veze-tőnk a sarasotai Magyar Klub el-nöke megszólal: — Öt mikor ideköltöztünk e hídnak csak a készen Sarasota legnépesebb szigetére a Siesta Keyre vezető vasbeton hídon is azt mondják: — ez meg tavalyelőtt készen Azelőtt rossz vashídon jártunk be ide ahol csak egyirányú forgalom és ha nagyobb vitorlás közeledett füttyszóval integetéssel jelezték álljunk meg mert a hidat kinyit-ják Valami kilenc hidat ismerek mely a sarasotai tengerpart hosszá- - U ENGLISH IJfiTITf Fí A Voman' DAILY AT V) ADUIT INTUTAINMINT CO'PLETE SMOrVS AT I 30 ) 355 05 7 00 ? 03 Ji"CaptJinHirdy_ jH CaUMBlAPtCTURESPRESENTSA lANSBunyOUMCANBEBUM PPOOUCTON GOOSPELL SCREENPLAY ByÍO'J-- '' Jur-"h'- rW H RuXan „ H OAVtDGREENE artf JOHN MiCHAELTEBELAK MUSlC AND LYRiCS BY STEPHEN SCHWARTZ CTTT" A í(()Uf K N SSA~ ST-KKK-S" PRODUCEO BY EDGÁR LANSBURY OREC1ED BY OAV-- 0 r~i w-f- UI Hal B Walh BHkH iVwsT"!" " -- - Uv] fy f £ W THE GREATEST ' j % jk& Sl4t4f m ji Al PAPI 46! 11(11 - ADULT 1NTIRTAINMINT ODION NMtORONIU Jil 4011 cOHtmUOUS 3'jí3 OOUIlUb Clint JOEfCLDD Shamus McCoy! MYLANO -- CONT DAILY FRIFROM7 SAT 5 9 :ii-w-l'l-ll STUDENT E Sm'™ Joe élmény-telenségne- k é "PcteWlílIícT civilizáció elefántnyomokon egy Atlanti fürdőtelepülést éve fele volt lett egy volt ©íi@u monéy IMKVMOIK DYMCOTDTI DAILY GREENE B9E33H39HH '" jWBjHÜOVWUSJTmffi mS £MMQ]J "MH "j Avanti! wmmüM FlföNlQhUj toXW&r OUTIAM IN 1HC BINkMÉk INTIITAINAUNT jSwLrtJ'nőr jf - - 'BLESS ii u ms THIS H0USE" UPLI10 742 0667 BOTH THEATRES FRI SAT CONT 7 PM t C S ?5 VML 1973 április 21 (No 16) ban benépesülő négy hosszú vé-kony szigetet a szárazfölddel és egymással összeköti most Nem hi-szem hogy egyetlenegy létezett közülük a negyvenes években De még tán az ötvenesekben sem Amerre csak összevissza autózik az ember (itt se jár már kétlábon senki emberfia!) mindenütt azt hallhatja a#szép árnyas trópusi vil-lákkal pálmákkal remek mííutak-- kal csatornákkal tele szigeteken: Ez két éve még nem volt itt Ezt azt hiszem harmadéve láttam így először Ez a shopping-cente- r mi-kor idejöttünk két kis üzletecskéből állt csak Ebbe a tizenötemeletes társasházba tavaly költözött be az utolsó lakó A társa amott mely tizennyolcemeletes lesz fél év múlva van készen Itt nálunk a Siesta Key-o- n is biz-tosan dolgozik valahol még a hosz-sz- ú nyakát emelgető bulldózer hogy a nemrég még mocsarakkal édesvízi tavacskákkal tarkított ős-talajb-an ujabb csatornát vágjon Összevissza kanyarognak ezek az Óceánba vezető mesterséges csa-tornák hogy minden valamireva-ló családi háznak jusson belőlük valami Zsákutcákat képeznek minduntalan hogy átmenő forga-lom ne zavarhassa a villák nyu-galmát Éppen ma olvastam egy cikket egyik helyi újságban ahol a századfordulón itt született „ős-lakó- " elmondja hogy az ő gyer-mekkorában csak párszáz lakosa volt a szomszédkörzeteivel együtt ma legalább százhúszezer lakosú Sarasotának ők még talyigával se tudtak eljutni az egyetlen iskolá-ba Elmaradt kis halászfalu képét varázsolják elénk ezek az elbeszé-lések Van aki tisztán emlékszik rá mikor a Lidóra a ma luxusüz-letekkel és luxusszállókkal tele leg-divatosabb szigetre még révészcsó-nakon eveztek át a városalapító urak hogy a bozótokban birkát vagy csirkét süssenek Hogy itt mi lehetett valamikor azt legjobban a sirályok pelikánok vadkacsák gémek heronak nevezett apró gázlómadarak ezrei mutatják me-lyek ma is a legcivilizáltabb helye-ket is úgy látogatják mintha az egy-kori bozótokkal pálmákkal páf-ránnyal kaktusszal tele paradicso-mi ősvadon volna A tizenötemc-lete- s társasház teraszáról is hív-hatod őket nem félnek A sirályok százait ott eteti a sok fürdőven-dég a vakító hómezőnek tetsző selymes strandokon Az elvarázsolt tündérvárak emel-kednek ki a mesében a tóból így ahogy ezen a félszázadelőtt még elhagyott ősbozóttal tele floridai partokon ez óriás fürdőtelep szü-letett meg a semmiből Tipikus amerikai jelenség ez a Kékújság északamerikai olvasóinak nem va-lami nagy újdonság Az amerikai nagyvárosok gépesített kormos vi-lágába belefáradó embermilliók má-sutt is így özönlenek biztosan az őstermészethez még közel lévő tá-jak felé Ha én most Sarasotát kü-lön éneklem meg annak más oka van Ma délelőtt a város híres kép-tárában a Ringling Múzeumba tett látogatásom után elvetődtem a Múzeumparkban megbúvó kopott összetákolt hatalmas fabódéhoz amit Ringling Cirkuszmúzeumnak neveznek és ott a sok öreg cifra agyonfaragott cirkuszkocsi között két hosszú fényképfelvételt bámul-tam meg az első világháború utáni esztendőkből nagy nézőközönség előtt elefántok hosszú sorát rakják ki vasúti kocsikból Annyi elefán-tot amennyivel csak Hannibál in-dulhatott meg az Alpokon át Róma meghódítására És ez a nagy ki-rakodás ez az Afrika ősvadonába illő elefántfelvonulás arról a had-menetről készült mikor a Ringling testvérek a legutolsója John a vi lág legnagyobb cirkuszvállalatának ura úgy rendelkezett hogy a száz vasúti kocsin gördülő cirkusza 1500 alkalmazottjával és a világ legna-gyobb állatkertjeivel vetekedő egész vadállatállományával hagyja ott eddigi téli szállását Bridge-port- ot és költözzön át ide erre a floridai tengerpartra MERT A MAI MODERN SA RASOTA tulajdonképpen ekkor született meg Igazi alapkő-letétel- e akkor történt meg mikor előtte évekkel a guruló cirkusz-óriá- s va-súti szállítási iuanagere lecsalta ide a legtöbb hkert elért Ring-ling- et és az felkis itott: Megveszem Kanadai Magyarság 7 oldnl az egész tengerpartot New York-- i téli szállásomat is idehelyezem! A Ringling név akkor jutott éppen az amerikai nagyvállalkozás hőstör-ténetének legendás nevei közé Közvetlenül a Fordok Morganok Rockefellerek Carncgiek szom-szédságába Hiszen John Ringling kinek sikerült a világ legnagyobb cirkuszait egy társulatba tömöríte-ni olajvállalatok részvények tel-kek birtokok fel vásái lűsűval a vi-lág leggazdagabb emberei közé kerülni A hat Ringling testvér egy a múlt század elején a Mississipi mellé Iowa államba kivándorolt német szíjgyártó-meste- r gyermeke (eredeti vezetéknevük meg Riin-gelin- g volt) avval kezdte a múlt század nyolcvanas éveiben hogy kiírta „Ringling Testvérek klasszi-kus és komikus koncert-társulata- " Két év alatt cirkuszkocsit is szer-zett magának Arra meg hogy a puritán falusi quakerck el ne ker-gessék őket azt mondották ki „Va-sárnapi Iskolák Bemutatói" Tíz év múlva harmincegy a tehervo-natokhoz akasztott saját vasúti ko-csival utazták be az Egyesült Ál-lamok tizenkét államát Azokkal hívtak ki nyílt párbajra a világ akkori legnagyobb cirkuszvállal-kozásait a Barnumot a Baileyt a Sells Brotherseket kik a híres Buffalo Bili mutatványokkal sze-reztek hírt több földrészen A leg-amciikai- abb az hogy ezek az élet-halálra elkezdett nagy mérkőzé-sek sosem végződtek az ellenfél elpusztításával Mire az utolsó Ringling fiú átvette a vezetést a nagy versenytársak mind egyet-len trustbc tömörültek és pénzzel részvények mutatványok fölvá-sárlásával a romantikus szakma iránti végtelen lelkesedésével egye-síteni tudta őket és 1919 márci-usában meghirdethette hogy a New York-- i Madison Square Gar-denb- en „Minden idők legnagyobb cirkusza" mutatkozik be és a föld-golyó legjobb cirkuszi mutatványa-it" hozza egyszerre A RINGLING-TESTVÉRE- K nagyszerűen felismerték hogy a századvégen fiatal amerikai kapi-talizmus hőskorában mi kell az Északamerikába egyszerű kétkezi munkára tóduló naiv bevándorló-tömegnek hisz ők is ilyen beván-dorlók fiai voltak Az akkori ame rikai tömeglélck gyermeki hajlama-it a nagyvilág csodái iránt feltá-madt szomjúságát szolgálták ki amerikai méretekkel és szervező-képességgel Mikor majmok orosz-lánok fókák zenére idomított vad-állatok százait utaztatták városról-városr- a díszfogatok fanfarok mindenféle történelmi egyenruhá-kat viselő libériás szolgahad és százszorosra növelt vásári mutat-ványok kíséretében De méginkább méltó Amerika hőskorának e zárófejezetéhez hogy az ilyen csinnadrattával össze-szedett mammut-vagyo- n nem ment-veszendőb- e Az utolsó Ringling-fi-vé- r vállalkozásai zenitjén gazdag-sága fénykorában feleségével együtt az európai múzeumokat képtárakat műkereskedéseket kezdte bújni Majdnem ötszáz fest-ményt vásárolt össze valami száz-százhúsz híres szobrot másoltatott le a Vatikáni Múzeumban a ró-mai Kapitoliumon a Nápolyi Ál-lami múzeumban Koppenhágában Velencében Firenze főterén a ber-lini Altes Múzeumban stb Az elefántok majmok és oroszlánok után külön vagonokban utaztatta a sarasotai tengerpartra Michel-angelo Dávidját a Laookon cso-portot Lisippos iskolájának és Epigonesnek a Diszkoszvetőjét illetve Haldokló Gallusát a Loggia dci Lanziból Giovani di Bologna műveit VII Sándor pápa szökő-kútját herculáncumi állatszobro-kat az archaikus ógörög szobrá-szat templomdíszeit valami het-ven oromdíszre való barokk ró-mai görög magányosan álló szobor-alakot hol sikerült hol kevésbbé sikerült második kiadásokat És az egész amerikai méretű zsák-mányhoz olyan a tengerpartra néző firenzei múzeumépületet tervez-tetett huszonhat kiállítás terem-mel és hetvenkét árkáddal körül-ölelt szökőkutas udvarral mintha Firenze főterének Loggia dei Lan-zi- at akarta volna amerikai méretek-re nagyítani A FÉLEZERNYI OLAJFEST-MÉNY KÖZÖTT körülbelül tíz százalékra lehet kimondani hogy nagymesterek eredeti alkotása Ma a második teremben oly büszkén mutogatott négy óriás Rubenset összevetjüka következő teremben (fulyt a 8 oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000127b
